Pólópokol

Minden emberben közös, hogy lényük legmélyén valójában csak boldogok akarnak lenni. Semmit sem akarnak jobban, mint boldognak lenni. És mivel annyira akarják, máris elérhetetlen távolságba kerülnek tőle.
A legtöbben azt hiszik, hogy a boldogság anyagi javak felhalmozásán keresztül érhető el. Megvenni a legjobbat, a legújabbat, a legszebbet, legakármilyenebbet.
Pedig minél több dolgot birtokolsz, annál több akadályt pakolsz magad elé az úton.

A szabadság a boldogság forrása.

Aki mindentől szabad lesz, az egyszerre eléri a boldogságot.

Amikor már semmit sem akarsz, semmire sem vágysz, és már boldog sem akarsz lenni, akkor kerülsz hozzá a legközelebb.

A boldogság nem jó érzés. Nem jó, és nem rossz. Túl van azokon a hétköznapi kategóriákon, hogy jó, rossz, kellemes, kellemetlen, ilyen vagy olyan. A boldogságban minden benne van egyszerre. Az érzelmek teljes skáláját átfogja egyszerre. Már már elviselhetetlenül intenzív, könnyfakasztó élmény.

Amit mi hétköznapi értelemben boldogságnak szoktunk nevezni, az általában inkább csak vidámság.